Csütörtökön mutattam Anyának egy táskát, nagyon tetszett, 1 baja volt: 6000.-froncsi volt, ma ugyanarra jártam, fél szemmel odasandítottam a kirakatba, táska sehol, viszont mindenhol kiírva, hogy 40 - 50 %-os árleszállítás van! Na egyből bekanyarodtam a boltba, nagy nehezen megtaláltam a táskát leghátul, legbelül, jött velem féláron! A baj, csak akkor kezdődött, amikor megláttam egy másikat is! :P Vacilláltam nagyon, hogy melyik legyen, mindkettő mellet voltak érvek és ellenérvek, úgyhogy döntetlen volt az állás. Anyára gondoltam, Aki ha meglát ismét 2 új táskával, kitér a hitéből, de rendíthetetlen voltam! Megvettem végül mindkettőt, majdnem egy áráért! Szerintem jól tettem! :D A pénztárnál közölték, hogy ezek világgaranciás táskák, nem is hallottam még ilyet, de mindegy. Tehát ha esetleg elvinném magammal például Ausztráliába (sajna mostanában nem fogok arra járni, habár az egyik kedvenc vevőmnek van ott opálbányája!!!!!!!!!) és vinném a gari levelet és véletlenül szétesne, akkor kicserélnék ott a helyszínen! Nem semmi! :D  6725.- forintba került a 2 táska, adtam 7 ezret és láttam, hogy nagy bajban van a csajszi! Nem tudta, hogy mennyit kell vissza adnia! Láthatóan gondolkozott ezerrel a kinyitott kassza felett, gondoltam besegítek, de csak álltam és néztem a szenvedését. :P Nagy nehezen megpillantott egy számológépet a pulton és mint csiga bepötyögte, osztott, szorzott és gyököt vont és láttam felcsillanni a szemét, hogy megvilágosodott és végre megkaptam a visszajárót! Nem volt egyszerű, fúúúú, ha én ilyet tennék, már nem is dolgozhatnék ott, ahol! Csak azt nem értem, hogy ő hogy dolgozhat egy ilyen nagy múltú bőröndös világboltban!?!?