Phaedrus: A róka és a holló

Ki kapva kap az álnok hízelgéseken,
Hiszékenységéért az csúnyán megfizet.
Egy ablakból a holló sajtot csent el, és
Magas faágra szállt, hogy elfogyassza ott.
Meglátta őt a róka, s így beszélt neki:
"De szépen csillognak, holló, a tollaid!
S mily csodás egész külsődnek kelleme!
Ha hangod is szép, nálad nincs különb madár!"
A balga holló csőrét hangra tátva szét,
Leejti sajtját, és a róka nagy mohón
Szájába kapja csellel szerzett ételét.
Ugyan már nyöghetett a rászedett madár!

"A barátság nem nagy dolog, hanem milliónyi apróság."