Kijött az Armstrong könyv, aminek témája nagy port kavart eddig is. Én mindig bírtam a fazont, meg még egy jó pár kerekest, függetlenül attól, hogy eddig is tudta az ember azt, ha nézte folyamatosan a közvetítéseket mindenféle körversenyekről, hogy nagyon senki sem tud tisztán versenyezni abban a mezőnyben. Nincs olyan ember a földön, aki képes lenne tisztán 2-3 héten keresztül minden áldott nap ( jóóóó, van 1-2 pihenő nap is benne ) letekerni 200-400 kilométert első és második kategóriás helyekkel megspékelve, 50-es átlaggal, még akkor sem, ha egy évig készül rá. A doppingolás mellett ugyan úgy el kell végezni a kő kemény edzést, mint doppingolás nélkül, csak sokkal gyorsabban fog naponta regenerálódni. Ez nem úgy van, hogy egy mezei bringásnak beadnak ugyan olyan szereket és már indulhat is a versenyeken. Ezek a szerek segítik azt, hogy ezt minden nap meg tudják ismételni és ne feküdjenek ki a harmadik nap után. A 7 Tour -t nem lehet úgy megnyerni zsinórban, hogy csak szerencséje van az embernek, csak Ő kimondta, hogy ezt nem lehet csak úgy megcsinálni. Jó persze "szerencse a szerencsétlenségben", hogy még Őt pluszban rákkal is diagnosztizálták és gyógyították, így sok olyan dologhoz nyúlhatott, ami másnál rögtön ki jött volna egy ellenőrzésen. Viszont Ő volt egyedül az az ember, aki a hosszú verseny előtt pár héttel lenyomta ugyan azokat az etapokat edzés gyanánt. Persze itt mondhatja a kívülálló, hogy könnyű volt Neki, ha tele volt mindenféle szerekkel, de azért ez nem így van... Nagyon sok olyan sport van, ahol bele lehetne jobban merülni a dolgokba, régen is voltak az NDK- s úszónők, meg a súlyemelők. Mondjuk azt nagyon nem értem, hogy egy bobosnak miért kell doppingolnia, mert ez volt most a téli olimpián, de mindegy....Most olvasgattam utána, hogy már az első újkori olimpián 1896-ban felmerült a dopping gyanú, kokalevéllel, kokainnal és alkohollal próbálkoztak annó, most meg már az oroszoknál lehet hallani a xenonról is...