A Legenda

A komment kommentjére inkább egy új lapot írok. Igazándiból hosszú - hosszú oldalakat lehetne írni... Igen, most minden Róla szól....MÁR 20 éve!!!... A San - Marinó- i Nagydíj és az a fránya hetedik köre a versenynek....3-4 nappal előtte tárgyalt Montezemoloval, hogy a Ferrari lenne az a csapat, ahol befejezhetné a pályafutását... Nagyon sok mindent megváltoztatott a halála, átértékelődött a biztonság, ez került minden elé, de jó nagy árat fizetett az egész világ ezzel!!  „Rossz ezt kimondani, de a halála sokat segített a sportág biztonságának javításában. A szabályok révén az autók egyre biztonságosabbá váltak, és a pályák is biztonságosabbak, mint akkoriban voltak. Talán vannak még területek, melyeken még lehetne csökkenteni a veszélyt, de összességében a biztonsági feltételek nagyon magas szintre jutottak” – utalt Imola hatásaira Bruno Senna.

S hogy öccsét mi tette ennyire sikeressé, s teszi még ma is milliók bálványává? „Rámenősség, elszántság, kitartás, odaadás, háromszáz százalékot nyújtani, a tökéletességet hajszolni, megfeszített munka – ezek mind hozzá tartoznak. Ayrton mindenkinél több időt töltött a pályán, hogy minden egyes kanyart megismerjen. Ezek a tulajdonságok többet jelentettek a három bajnoki címénél abban, hogy különleges versenyzőnek ismerték el világszerte, és hogy az értékeit, a tartását és a hozzáállását csodálták” – méltatta testvérét Viviane Senna.

Alonso: „Senna minden versenyző számára a mércét jelenti. A hihetetlen győzni akarása tette őt különlegessé, a számok pedig önmagukért beszélnek. Mindig a végsőkig harcolt, és ezáltal minden kollégája tiszteletét kivívta. Ez tette mára legendává. Elég kicsi voltam akkoriban, a spanyol tévé pedig nem közvetítette a Forma–1-et, de mivel apám rajongó volt, az első gokartomat olyan színre festette, amilyen az ő autója volt.”

Az edző: „A halála után a család arra kért, hogy legyek jelen, amikor a koporsót Sao Paulóba szállítják. Arra kérték a légitársaságot, hogy a halott fiúkat ne a csomagtérben szállítsák haza. Az első osztályon kiszedték a középső üléssort és odahelyezték a koporsót. Rajtam kívül Ayrton néhány ismerőse is ott volt a gép lezárt részén. A turistaosztály utasai nem is tudták, hogy a gép első részén az elhunyt nemzeti hősük fekszik. A brazil légtérben a Brazil Légierők vadászgépei kísérték a repülőt. Nagyon valószerűtlen pillanat volt.”

„Ami Sao Paulóban történt, nos, az olyan volt, mintha transzba estem volna. A koporsót egy tűzoltókocsira helyezték, mi pedig az ezt követő konvojjal haladtunk. Leírhatatlan jelentetek voltak. A reptértől a belvárosig tartó úton végig emberek álltak: idősek, fiatalok, szegények, gazdagok. A hidak tele voltak emberekkel, minden transzparensen az ő neve állt. Ayrtont a kongresszusi központban ravatalozták fel, hogy mindenki elbúcsúzhasson tőle. Két nappal később a temetésén ugyanezek a jelentek játszódtak le. A temetés nem volt hétköznapi, egy egész nemzet gyászolt.”

És aztán Patrick Head fogalmazott a legjobban: "soha senki sem fogja már megtudni, pontosan mi is történt…”

Aki igazán megszállottja a benzingőznek, az sosem fogja elfelejteni Őt, mert nem is lehet, és szerencsések vagyunk, hogy még láthattuk Őt versenyezni...mostanra meg már csak a videók maradtak.

Egy aranyos kép, ahol a 3 koponya küzd a pezsgővel / Prost, Senna és Nannini / és csak most látom, hogy a helyszín ugyan az......

Prost, Senna, Nannini 1989 San Marino.jpg