Monday

Ma jött hozzám a kedvenc rendező mókusom és fülig érő szájjal és persze nagy mellénnyel fogadta a lesiklás harmadik helyért járó gratulációmat és felelevenítettük az egyik tavalyi beszélgetésünket, mikor is azt mondta, hogy simán lesznek dobogós helyek, amit én elhittem neki, mert tudtam, hogy képesek lesznek rá, de más meg hülyének nézi őt mikor ezt mondta... és erre tessék, meglett! :)  :P

Jelentem egy hét nyugalom szállta meg a boltunkat, ami a mai nappal kezdődött....egy perces néma csenddel adóztunk reggel, hogy a művésznő éppen valami gusztustalan fehér homokos és csúnya, zavaros kék vagy zőőőd vízben pancsikál most valahol és izzad a 30 foktól! :D :P  ....tudom, szemetek vagyunk-- :P :D

Van most két kedvenc nyugis zeném, amit képest vagyok bármikor, bármennyiszer meghallgatni, csak ha ide betolom, akkor hamar letiltják, úgyhogy leírom és be lehet másolni és jól meghallgatni! :P :D

Fritz Kalkbrenner - Back home

Coldplay - Ink

Nahh, ahogy ŐŐ mondja néha magára, vér ge.i vagyok...na most én voltam az, ( persze, nem Vele ) de tetszett.... Sosem fogom megérteni magamat, hogy hogyan sikerült összelapátolnom..persze ha az ember gödörben van, akkor belekapaszkodik az egyetlen szalmaszálba, de ez még a bolhafingnál is kevesebb volt, mint anno mondtam: giliszta, szóval gerinctelen. Nála még a semmi is több