Érdekes dolog ez a lánykérés....sosem gondolkoztam el, hogy milyen lehet majd, de nagyon érdekes átélni! Gyakorlatilag úgy lefagy az ember agya a döbbenettől, hogy nem is emlékszik arra, hogy egy pár perccel ezelőtt mit mondott. De az is lehet, hogy ez csak velem fordult elő, nem tudom! A sírás, az öröm, a meglepődés, a gyönyörködés közben csak egy öhömöt tudtam kipréselni magamból, de miután szana - szét ölelgettem és csókolgattam szegénykémet ott a földön és azt hittem, hogy nem tud majd felkászálódni a fájós térde miatt, kezdet kitisztulni a kép, úgyhogy gyorsan rákérdeztem, hogy mondtam - e igen-t! :)  Közben Mindenki elérzékenyült, persze az Elkövető is, meg Anyamaci is!! Ez így leírva nem olyan, mint átélve, , de kimondhatatlanul, és persze leírhatatlanul jó érzés ez az egész! Ja és a lényeg, hogy egy a gyűrű nem olyan, mint a nagy többségnek, mert opál van benne, egy gyönyörűséges világos színű....és a fő látványosság az egészben, hogy ez is a hűtő előtt történt, ez egy fontos tárgy az életünkben, ez végig fog kísérni, de ezt majd legközelebb leírom! Szóval öröm és boldogság van, meg kiegyensúlyozottság! :)