Menekülés
Ma hantáznom kellett, de nagyon nem szeretek, meg nem is tudok igazándiból! Késő délután találkoznom kellett volna E-vel. Tavaly kb. fél évig egy párt alkottunk, ismertük már egymást évek óta (kb.10), hallomásból ismerte D-ot (az előző páromat) és eljutott hozzá a hír, hogy már nincs :(, és sűrűbben elkezdett hozzám járni vásárolni, aztán a szomszédom lett a farmos izében (nem a Fb-osban), utána elmentünk egy házaspárral Bécsbe, a Karácsonyi őrületet megnézni, aztán fél év csend és újra előkerült. Kicsit gyanús volt a dolog, hogy én nem hallottam soha semmilyen barátnőjéről. Bemutattam a PótAnyámnak, aki rögtön rosszul lett! Az Anyukájával együtt dolgoztak kb. 20 évig, úgyhogy ismerte a kicsi E-t is és látta felnőni. Találkozásunk után rögtön felhívott, és masszívan próbált lebeszélni Róla, hogy nem nekem való, soha nem volt még barátnője és különben is keressek már egy másikat! Hát nem tettem, gondoltam: majd jól megmutatom, hogy ez egy működőképes kapcsolat lesz! Hát nem! Belebuktam, arccal jól pofára estem a betonon és közben még húztak is, kb ilyen érzésem volt a végén! Neki is csak Anyukája van már csak, mint nekem, de az övé még azt is megmondja, hogy mikor vehet levetőt, mikor és mit vegyen fel, mit és hogyan csináljon! Konkrétan a 37 éves fiának nincs egy önálló gondolata sem! Szóval nem tudja sosem, hogy mit és hogyan kell csinálni, de ha megmondod, akkor megcsinálja, csak szerintem ez plusz egy embert kíván és szívja le az energiát az emberből. Tipikusan az az eset, amikor pénz van, csak ész nem társul hozzá! Engem mondjuk sosem érdekelt a pénz, nem is volt soha és úgy néz ki, hogy nem is lesz, de hogy ilyen hülye legyen Valaki, ez őrület! Mindig a saját dolgaik voltak a témák, hogy mennyi hitelük van (nekem is van), és milyen nehezen tudnak megélni (én is), van egy csődközeli cégük, de nincs hozzá kreativitás, pedig meg lehetne menteni az egészet, temérdek példát és segítséget vonultattam fel, de nem vevők semmire! Csak ülnek otthon Anyukájával és sírnak...de szó szerint!!!! Tenni valamit? Na az már nem megy, csak ha valaki megteszi helyettük! Na most ezekkel a gondokkal kelni és feküdni, hogy állandóan működtetni próbálja az agya helyét (nincs benne semmi, csak dagonyázik a sárban, viszont egyre jobban merül el benne), nem tud sosem kikapcsolni, még akkor sem, amikor este lecsukódik a villany az ágy felett........ezáltal nem működik semmi sem.....az sem.....Voltunk orvosnál, meg agymosónál is, mindenki elmondta a tutit (tényleg jó tippeket adtak Neki) és csak alkalmazni kellett volna.....de hát ehhez is agy kell, vagy Anya, aki elmondja, hogy mit kell csinálni, tegyük hozzá, nem is tudta! Hosszabban már nem megyek bele, mert napokig írhatnám, de mondtam Neki, hogy én be szeretném fejezni ezt! Közölte, hogy Ő is, és ne is próbáljuk meg később sem, mert "ez a hajó már elment"! Ez volt augusztusban! (természetesen PótAnyámat azóta megkapta a Boszorkány titulust és iszonyatosan örül, hogy vége lett) Nem láttam hónapokig, egy közös ismerősnek azért elhintette, hogy hiányzom, néha felhívott mindenféle hülye ürüggyel, de ennyi. Karácsony előtt bevállaltam egy kávézást.....kb.másfél óra volt az életemből, rájöttem, hogy nem változott semmit! 21-én megjelent ajándékkal, csak beadta és suhant tovább.....elfogadtam. A Lush boltban vett egy csomagot, egy halom pénzért nekem, imádom...mármint a Lusht, úgyhogy beletalált! Karácsony után bökte ki egy smsben, amit akkor írt, amikor kb. 1 órát beszéltünk előtte telefonon, (kényesen ügyeltem arra, hogy szóba ne kerüljön a közös dolgunk) és utána megírta, hogy azért kaptam a csomagot, hogy bocsássak meg Neki és bocsánatot kér, ahogy viselkedett velem. Ez tök jól esik, csak még össze kell szednem magam arra a mondatra, amit mondani szeretnék Neki! : Ez a hajó már elment! Na ezt kellett volna ma megtenni és akkor rövidre zártam volna mindent. Na majd legközelebb!