Hogy mi van? Egy nagy semmi van

Néha egyedül érzem magam a dolgokhoz, de persze az idő a kulcs mindenhez, meg még egy pár dolog. Rájöttem, hogy nem kell túl gondolni a dolgokat, hogy mit szeretnék, mert az a jó, ha semmit, pedig ma piszkosul kiötlöttem a 14-ét, ha már van Kivel....akkor ugyan olyan nap lesz, mint a többi...

Szeretem, amikor felnézek a pultból és egy számomra kedves barát ott áll velem szemben, mert épp az eszébe jutottam és bejött hozzám és így a saját bejáratú svédmasszőr fiúm lett :D

Ma reggeli fárasztás:

- Kérek egy vödörnyi csalamádét!

- De úgy mégis mekkora a vödre?

- Hát nem tudja!? Amekkora nekem van otthon!

Kösziiii és így már rögtön be is ugrott a vödör mérete! :D látónak kellene mennem... keresek is rögtön valami okj-s tanfolyást :P :)  és ilyenek voltak ma egész nap....fájt is

"Az erős nő gyengéd. Az erős nőt megközelíteni nem könnyű. Az erős nő szíve össze-vissza van törve. Az erős nő tapasztalt. Az erős nő nyitott. Az erős nő holtáig tanul. Az erős nő humoros. Az erős nőnek fontos vagy. Az erős nő élete szélsőséges. Az erős nő gyengének érzi magát. Néha azt hiszi, nem elég jó, viszont ezt nem látod rajta soha. Az erős nő szenvedélyes. Az erős nő izgalmas. Az erős nő igazi, valódi. Az erős nő okos. Az erős nőhöz felérni nehéz – viszont nincs tisztában ezzel; nem mindig tudja, mennyit ér. Az erős nő néha magányos. Az erős nő vágyik a szerelemre, és nagyon tud szeretni. Az erős nő büszke. Büszke arra, amije van. Az erős nő megbecsül. Az erős nő vonzó. Az erős nő találékony. Az erős nő jó anya, jó feleség, jó szerető. Az erős nőnek van tartása. Az erős nő nem panaszkodik. Az erős nő türelmes. Az erős nő kihívás. Az erős nőt becsülni kell. Az erős nő ajándék. Az erős nő szeretnivaló. Az erős nő ritka. Az erős nő erős. Összefoglalva: az efféle nők igazából nagyon gyengédek, vágynak a szeretetre, a szerelemre. Az utóbbit akár több évnyi várakozás is megelőzheti. Az erős nők olyanok néha, mint a jégcsap. Ez azért is van, mert tapasztaltak, emiatt távolságtartóak lehetnek, és ezért elérhetetlennek tűnhetnek. Nehéz őket megközelíteni, de ha sikerül a bizalmukba férkőzni, nagyon odaadóak tudnak lenni. Ezt a tüzet nem mindenki meri bevállalni, kedves hölgyek. Kevés „tökös” pasi van a világon, és sajnos azon kevesek közül is sokan elkeltek már. Ezeknek a nőknek tudniuk kell, hogy semmi baj velük, csupán annyi, hogy az önértékelésüket kellene kicsit rendet tenni, tudniuk kell, mennyit érnek, tisztában kell lenniük a magasságaikkal, és azzal, hogy nem feltétlenül azért sikertelenek a szívügyek terén, mert nem érnek fel a választottjukhoz, hanem pont fordítva. Élik az életüket a férfiak világában. Ugyanúgy dolgoznak, mint ők, mert az új kor ezt kívánja. Emberfeletti erővel bírnak, közben okosak, bájosak, szépek, csinosak, kemények és egyben selymesek. Ezt a sok szépet egyszerre megőrizni, tisztában lenni velük, s ezáltal a helyükön kezelni saját magukat, felér egy gladiátorjátékkal a mindennapokban. Én magam is próbálom lazán áthidalni a hétköznapok akadályait. Sikerül, mert van hitem. Idővel bizony szükséges egy szerető társ is, aki erősíti bennük ezt a sok értékes tulajdonságot, és nem taszítja őket el az erő, amivel ezek a nők rendelkeznek. A férfi pedig boldog lehet mellettük, mert az ilyen társ ritka. Nagyon tudnak szeretni, nagyon odaadóak, és a másik tudja, hogy vigyázni kell rájuk, mert amilyen erősek, olyan sérülékenyek is."

Na kérem! A tegnap említett hármas fogatból már csak ketten maradtunk úgy néz ki, egy feladta, de ott jogosan következik be a vég, felesleges egy percet is pocsékolni arra a kreténre. Legalább is én ezt mondtam ma és jól be is látták. Asszem elmegyek pszichológusnak! :P :D

Mai aranyköpésünk: a kedvesaranyostündérbogyó vevő a magával hozott vödörkéjének az aljára kérte a levet! Mondtam neki, hogy ezt simán megoldom, de ha a vödör közepére kérte volna, akkor ahhoz igen béna vagyok, de ha a tetejére szeretné, akkor ide kell hívnom KopperfildDávidot....

Nincs is szebb és jobb annál, mikor két ember összeölelkezik és közöttük a mellük kasánál ( imádom ezt a szót! :D ) a telefon elkezd rezegni! :D :P ♥

Az biztos, hogy jó nagy különbség van férfi és női agy között. A pasik viszonylag egyszerűbben működnek, miközben, mi csajok egy kicsit bonyolultabbak vagyunk. Vagy nem is ez a jó szó rá, de mindenre kiterjedve,  odafigyelve a részletekre és egyszerre több dolgot futtatunk a hálós agyunkon, pont úgy mint ahogy a számítógépen vagy a telefonon több oldal van megnyitva egyszerre, de mégis van rendszer mögötte. Mondom ezt én egy kicsit nagy pofával, mert úgy gondolom, hogy van egy kis minimális szivacs szerű képződmény a koponyám alatt és nem félek használni! :D Szóval 3-an csajok, most hasonló cipőben járunk odabent, úgy nagyjából és nagyon hasonlóak a gondolataink, feltevéseink, kérdéseink, egyszóval a kattogásaink és persze mindenki megtalál a bajával, mert valahogy a központi szerep rám osztódott már megint, pedig nekem van a legkevesebb időm a többiekkel csacsogni, de "szerencsére" mindenki odajön hozzám és nyomja a rizsát és persze várja a jól megérdemelt véleményt, mert azt megkapják az arcukba rendesen tőlem, meg a jó tanácsot is. A legtöbb azt sem tudja ( de nem is tartozik rájuk..mármint a legtöbbre ), hogy mi is játszódik le bennem a saját "nyűgjeimmel", mert nem is gondolják, hogy nekem is lehetnek problémáim, mert mindig mosolygok, jó kedvű vagyok és megy az ökörködés ezerrel. De hétvége óta változás van. Kibebaszottul jelzett a szervezetem, hogy egy idióta, nemnormális állat vagyok, hogy úgy csinálom a dolgokat ahogy, úgyhogy ebből most piszkosul tanultam. Az agyamat kikapcsoltam és miután Anyától kaptam egy szem nyugibogyót, úgy néz ki, hogy jó sokáig tart! :D :P Azóta mindenkit lebeszélek a rossz gondolatairól: hogy de a múltkor ez és ez volt és most meg az, és akkor most miért van ez így és miért nincs úgy, de biztos valami baj van valakivel, vagy biztos van valakije.....és hasonló dolgok a végtelenségig, amikkel bombáznak. Nem kell kattogni. Nyugi van. Minden kiderül, aminek ki kell, mindenkinél. Az meg hogy a legelső napokban meg olyan volt amilyen, az meg már úgy sem lesz soha, mert "meg vagyunk szerezve". Persze az a legjobb időszak, az az első pár hét, amik hiányoznak később, de simán bele lehet csempészni egy csomó dolgot egy kapcsolatba, amitől senki sem érezheti azt, hogy ellaposodott volna. A legjobb az, ha mindkét fél valamennyire leleményes ilyen szempontból, de csak ha az egyik, az sem nagy baj. Ha meg mindkettő, punnyatt lesz, akkor sem hal meg feltétlenül a dolog, csak baromi szürke lesz. Szóval nyugtatom a többi lükét egész nap és jókat röhögök rajtuk. Annyira felesleges 650 ezer féle variációt felállítanunk a csak elméleti síkon kialakult dolgokról, amik meg nem tetszenek nekik, azokat meg nem velem kellene, hanem inkább velük kell megbeszélni.... igaz, az néha tök fölösleges, mert süket fülekre is találhat az ember, de mi csajok sem vagyunk tökéletesek. Meg kell tanulni elfogadni a másikat úgy ahogy van, olyan nagy gáz csak nincs, mert valamik alapján csak kiválasztotta magát az a két ember a tömegből...aztán vagy oda - vissza működik a csiszolódás, vagy nem, akkor meg vagy nyel az ember egy életen keresztül, vagy megszökik....de arra sincs semmi bizonyosság, hogy a következő, akit betalál, az jobb lesz.  Nem szabad mindent azonnal akarni, mert úgy sem fog sikerülni...de még a fele sem.... Na ilyen okosságok folynak a csapból! :D :P

Így engem most már csak egy dolog tud marhára felbosszantani: az a nyamvadt cukorkásnak  a 92. pályája...de az nagyon! :D

Ma jött hozzám a kedvenc rendező mókusom és fülig érő szájjal és persze nagy mellénnyel fogadta a lesiklás harmadik helyért járó gratulációmat és felelevenítettük az egyik tavalyi beszélgetésünket, mikor is azt mondta, hogy simán lesznek dobogós helyek, amit én elhittem neki, mert tudtam, hogy képesek lesznek rá, de más meg hülyének nézi őt mikor ezt mondta... és erre tessék, meglett! :)  :P

Jelentem egy hét nyugalom szállta meg a boltunkat, ami a mai nappal kezdődött....egy perces néma csenddel adóztunk reggel, hogy a művésznő éppen valami gusztustalan fehér homokos és csúnya, zavaros kék vagy zőőőd vízben pancsikál most valahol és izzad a 30 foktól! :D :P  ....tudom, szemetek vagyunk-- :P :D

Van most két kedvenc nyugis zeném, amit képest vagyok bármikor, bármennyiszer meghallgatni, csak ha ide betolom, akkor hamar letiltják, úgyhogy leírom és be lehet másolni és jól meghallgatni! :P :D

Fritz Kalkbrenner - Back home

Coldplay - Ink

Nahh, ahogy ŐŐ mondja néha magára, vér ge.i vagyok...na most én voltam az, ( persze, nem Vele ) de tetszett.... Sosem fogom megérteni magamat, hogy hogyan sikerült összelapátolnom..persze ha az ember gödörben van, akkor belekapaszkodik az egyetlen szalmaszálba, de ez még a bolhafingnál is kevesebb volt, mint anno mondtam: giliszta, szóval gerinctelen. Nála még a semmi is több

Fél napos kisnyufik, Bagról.....

Jajj, visszaolvastam :D :P mondjuk a 13-i bejegyzést, azért az nem úgy van ám,,,,

Viszont lassan eljutok oda, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni....hamar bele lehet kerülni a pikszisbe, de még hamarabb ki is lehet esni belőle

Húúú ma este eljutottam a tévé elé, hogy nem csak amcsi focit látok rajta... egy rövidfilm volt a Baleár - szigetcsoportról, úgyhogy nosztalgiáztam, igaz mi csak a két picin voltunk. Sosem felejtem el, miután a repülőtérről elvittek a szállodához, leszálltunk a buszról, odarobogtam a legközelebbi pálmafához és jól megöleltem! Meghitt pillanat volt...dehogy, jót röhögtünk! :D Olyan voltam, mint egy gyerek, de végül is az is voltam akkor, mert ez tizenvalahány éve volt, pont mielőtt elkezdték felkapni piszkosul a helyet tucctucczenések. 

Ha valaki elalszik a gép előtt, akkor a tegnapi mai lesz :P

Éljen a szabadnap! :D

Egy kicsit ritkultak az elmúlt hónapban itt a beírások, ez persze Neked is jó, Kedves Olvasó, mert így nem kell a hülyeségeket olvasni tőlem, a másik dolog amiért ez vaaaannn, hogy van jobb dolgom is szerencsére attól, hogy itt pötyögjek a klaviatúrán minden nap! :P :D :) Kellett ez a másfél napocska Nekünk, vagyis nekem mindenképp, tanultam ismét és van dolog, amit feladok. Amikor az ember megpróbálna komoly dolgokról beszélgetni a komolytalan pasijával, Aki 2 másodperc alatt... ohhh inkább volt az 1-is :D .. rövidre zárja a témát, akkor rájöttem, hogy tök fölösleges agyalgatni össze - vissza, " menni és csinálni kell" a dolgokat, mert végül is érezni kell mindent, nem pedig szövegelni. Az érzés meg megvan, úgyhogy a többi meg nem számít! Ez a másfél nap nekem olyan feltöltődés volt, hogy elmondani nem tudom, úgyhogy nyugi van és szeretés! :) ...remélem jóóóó sokáig!       meg amerikai foci reggelig! :P